Bácskai reformátusok
Míg egyfelől Baranyában és Tolnában Sztáray Mihály munkálkodott fáradhatatlanul a XVI.sz.-ban a reformáció ügyéért,másfelől a Bánátságban Szegedi Kis István tudós református Lippai Kristóffal,s életükről,munkásságukról oly sokat tudunk, addig a Bácskában szinte semmi adatot nem tudunk felmutatni ebből az időből a reformáció munkájáról.Tudjuk,hogy Szegedi István többször járt átutazóban vidékünkön, amikor a Amikor a Dunántúlról a Tisza-mentére vagy onnan vissza jött.Ez csak azzal magyarázható,hogy a vidék elnéptelenedett,pusztává lett.
Bácska református egyházai II.József szabadelvű gondolkozásának köszönhetik létüket. 1781.okt.15-én jelent meg az „edictu tolerantiale+ és 1782-szept.20-án hírdették ki a telepítési nyílt parancsot.Az intézkedésnk nyomán népvándorlás keletkezett e vidéken.Hazai jobbágyok és külföldről jövő telepesek ezrei jöttek a Bácskába.A telepesek régi helyüket bizonyára valami sérelem miatt hagyták el: jobbágyi terhek súlya,vallási türelmetlenség, stb.. Így a szabadgondolkozású uralkodó alatt ezek az idetelepültek új életet kezdhettek.
A magyarországi telepesek, jórészük reformátusok, vetik meg Feketehegy, Piros, Pacsér, Omorovicza,stb. községek alapjait. A Mosel és Rajna folyók vidékeiről a Dunán lehajózva a német protestánsok jönnek,ők vetik meg Cservenka, Torzsam Ujverbász,Ujsoóvé, O- és Ujszivác ref. egyházközségeit. Felfidékről jövő telepesek nagyobbrészt r.kath. és evangélikus vallásúak.
Ebben az időben alakul meg Baján is a református egyház, 1811-ben komáromi ref.kereskedők által, akik itt telepedtek meg.
Bácskában az első ref.templom 1788-ban épült meg O-Moraviczán,mély vályogból készülz.
Egyházi igazgatás tekintetében a Bácskai Ref. Egyházak szervezkedésük után 1801-ig a „ Kecskeméti Tractus”-hoz tartoztak.Innen az 1801 évi Szalkszentmártoni Kerületi gyűlés határozatilag az „Alsóbaranyai Tractus”-hoz csatolja.Majd 1822.IV,15-én Ujszivacon tartott em-i közgyülés az egyesülés és a cím kérdésében végleg határozott. A tractus neve:”Alsóbaranya-bácsi tractus”. Pecsétje: A zászlós bárányt körülvévő latin szöveg: „ Sigil.ven.tractus.inf.Baranya-Bacsiensis.” Ezt a pecsétet 1844-ben magyar felirat váltja
1896-ban Bács-Bodrog vármegye lakosságának vallási megoszlása a következő volt
R.kath.: ………………………………………………………………………………………….…461.000fő,
G.keleti.:………………………………………………………………………………………….131.3000fő,
Evangelikus.:……………………………………………………………………………………….64.800fő,
Református.:……………………………………………………………………………………….27.900fő,
Izr.:……………………………………………………………………………………………………….19.100fő,
G.kath.:……………………………………………………………………………………………………9800fő,
Egyéb:……………………………………………………………………………………………………….7000fő