A Bácsalmási Református Egyház élete
A kalocsai érsekségi levéltárban lévő 1791-évi bácsalmási r.kath. egyház canonica vizitations jegyzőkönyve említi először, hogy Bácsalmáson protestánsok is élnek. A jegyzőkönyv szerint 7 lutheránus lakik itt. Bizonyára ez a lélekszám a későbbi évtizedekben növekedett állandóan,másrészt a XIX.szd. elején már nem voltak meg a vallási türelmetlenségnek azok a törvényei amelyek a XVIII_szd. derekán a telepítések menetét befolyásolták. Református telepesek ide nagyobb számban nem költözködtek. Az idekerülő protestánsok csak később jönnek,de nem mint telepesek,hanem munkavállalók, házasságkötés révén. Bizony az a 18-szd. végi adat a 20.szd. elején is igen kicsi lélekszámot mutatott. Házasságkötés révén került ide még a múlt szd. végén Palatinszky Nándorné sz.Waltner Mária,aki még ma is él,de innen egyik gyermekéhez költözött. A Lehotai testvérek /Gizella,Gyula,Kálmán,Irén/ is ekkor jönnek,akik még ma is itt élnek. Száhl Józsefné a szd. elején Kiskunhalasról házasságkötés révén kerül ide,aki egy hűséges munkatársa egyházunknak,valamint Muity Benőné ev. vallású Délvidékről kerül Bácsalmásra házasságkötés révén,aki az ev. szórványgyülekezet hűséges tagja. Akiket csak munkahelyük köt Bácsalmáshoz,azok hamar el is mennek innen,de akiket családjuk köt ide,azok itt is maradnak,és itt vannak a sírjaik is.
A múlt század végén 1889-ben Gr. Teleki József is, aki 1927-től a Duna-melléki Ref. Egyházkerület főgondnoka lett, a bácsalmási ref. egyház bőkezű patrónusa, bácsalmási illetőségű lett szintén házasságkötés révén. Ugyanis Ifj. Rudics József báró fiatal özvegyét, Apaji Szászi Júliát veszi feleségül, akinek itt Bácsalmáson 3000 hold földje volt. Gr. Teleki Józsefék nem laktak itt mindig Bácsalmáson. Életük nagy részét Budapesten töltötték, valamint Teleki József dunatetétleni birtokán. / Gr. Teleki József Gyömrőn született 1859-ben, középiskoláit Debrecenben ,Budapesten,egyetemet Berlinben,Lipcsében és Budapesten végezve államtudományi dr.-i oklevelet nyert. 1889-ben házasodott meg Apaji Szászi Juliannával. Volt Pestvármegyei tb. főbírója,országgyűlési képviselő, a Felsőház örökös jogú tagja, a Duna-melléki Ref. Egyházkerületnek 1927-től haláláig főgondnoka, a Bácsalmási Ref. Egyházközség presbitere 1930-tól, A Bácsalmási Gazda Egyesület elnöke. 1945.aug.28-án halt meg Budapesten, 85.életévében.Özvegye visszakerült Bácsalmásra,ahol nagy szegénységben élt. A bácsalmási ref. gyülekezet tagjai és volt családjai segítették, gyámolították. Majd beteg lett,s majd Soltra ment egyik barátnőjéhez, itt is halt meg 1947-ben./
Amikor 1920-ban a Trianoni határt lezárták,mely Bácsalmás közvetlen közelében húzták meg, az elszakított területekről több ref. család jön községünkbe. Ekkor jön községünkbe Dr. Mérey Jenő ügyvéd is, aki később gondnoka, majd főgondnoka lett gyülekezetünknek. 1927-ben a reformátusok száma 90 körül volt Bácsalmáson.
1927-ben lett bajai ref. lelkipásztor Sebestyén Sándor. Az ő szolgálatával kezdődik a Bajai Ref. Egyház belső lelki építésének az időszaka. Bácsalmás ebben az időszakban a Bajai Ref. Egyház szórványa. 1927 őszétől kezdve rendszeresen vannak istentiszteletek Bácsalmáson Gr. Teleki József, Bácsalmás,Főispán u. alatt lévő házának egy külön szobájában,amit imaterem céljára engedett át és rendezett be. Havonta 1x volt istentisztelet a hó utolsó vasárnapján felváltva, egyszer ref. máskor ev. istentisztelet. Az evangélikus istentiszteleteket Nt. Kemény Gábor bajai ev. esperes végezte, aki szintén 1927 óta bajai ev. lelkipásztor.
1930.április 6.-án a nagy nap a bácsalmási reformátusok számára,mert ezen a napon mondja ki az egyházközségi közgyűlés, hogy az eddigi szórványból megalapítja a Bácsalmási Ref. Fiókegyházközséget. Megválasztja első presbitériumát is, melynek tagjai a következők:
Lelkész: Nt. Sebestyén Sándor bajai ref. lelkész
Gondnok: Dr. Mérey Jenő ügyvéd
H.gondnok: Borbás Gyula
Presbiterek: Bencze László, Fodor István, Nagy Benjámin, Nánai Aurél, Opra Lajos és
Varga Mihály
1931-ben Sebestyén Sándor lp. helyett Rácz Károly lett a bajai ref. lelkipásztor. Ebben az évben indul el a bácsalmási ref. templom építésének előkészítő munkái. Gr. Teleki József egyházkerületi főgondnok tesz először javaslatot, ígérve, hogy maga is segítség lesz a templom építésében.
- május 1.-ével helyben lakó segédlelkészt kap Bácsalmás Illésy Károly személyében. Nagy szükség van ittlétre, mert a bácsalmási fiókegyházközséghez 10 szórvány tartozott, mely eddig Baja és Kiskunhalas Ref. Egyházközségek gondozásához tartoztak. Ezek a községek: Bácsbokod, Bácsborsód, Borota, Felsőszentiván, Madaras, Mélykút, Katymár, Kunbaja, Rém, Tataháza. Összesen 290 ref. lélek. E nagy területű szórvány gondozása és a tervbe vett templom építése nagy munkát jelentett. Az itt lakó lelkipásztor áldásosan munkálkodik. Most már minden vasárnap van istentisztelet az imaházban, sőt hétköznap este bibliaóra is van. A szórványhelyek közül: Madarason, Mélykúton és Kunbaján van rendszeres istentisztelet. Mélykúton egy házban béreltek istentiszteleti helyet, 1938.-tól pedig Komlósi Károly gyógyszerész házánál van állandó ref. istentisztelet. Kunbaján az első ref. istentisztelet a Községháza Tanácstermében volt 1935.-ben. Mélykúton az első ref. istentisztelet 1926.nov.21.-én volt.
A presbitérium is kibővül 6-ról 8-ra. Lelkész: Rácz Károly bajai ip. Segédlelkész: Illésy Károly, Főgondnok: Dr. Mérey Jenő ügyvéd, Gondnok: Borbás Gyula, Presbiterek: Bencze László, Besenyei József, Fodor István, Dr. Hódi Mózes, Katona Ferenc, Nánai Aurél, Varga Mihály, Dr. Vitányi Iván.
1936.márc.14.-én Illésy Károly eddigi segédlelkészt Nt. Kurdi Béla solti ref. esperes helyettes lelkésszé nevezik ki.
1936.okt.15.-én Főt. Dr. Ravasz László püspök látogatást tesz Bácsalmáson. Ez az első püspöki látogatás. Igehirdetésének alapigéje: „Ne félj te kicsiny nyáj, tetszett a ti atyátoknak, hogy nektek adja az országot.” /Luk.12:32./
1937.jul.11.-én tartja első canonica visitatióját Nt. Kurdi Béla esperes.
1937.okt.16.-án a presbitérium két fontos ügyben hoz határozatot: 1. Kimondja hogy az eddigi fiókegyházközség Missziói Anyaegyházzá alakul. E határozat nov.1.-én tartott közgyűlés is megerősíti, majd az 1938.jún.2.-i Egyházkerületi Tanács határozata is jóváhagyja. E naptól fogva Bácsalmási Missiói Anyaegyház. 2. Kimondja a presbitérium, hogy Vellauer Károly budapesti építészmérnök által készített templom-tervet kívánja elfogadni, és e terv alapján felépíteni a bácsalmási ref. templomot. Trasszer Mihály bácsalmási építész 14.106. forint értékben vállalja a templom építését.
1938.jan.1.-én Jánoshalma szórvány, amely eddig a Kiskunhalashoz tartozott, a Bácsalmási Missiói Egyházközség szórványterülete lesz. Itt mintegy 100 ref. lélek él.
Bácsalmási Ref. Missiói Anyaegyházközség első presbitériuma: Lelkipásztor: Illésy Károly, Főgondnok: Dr. Mérey Jenő ügyvéd, Gondnok: Borbás Gyula, Presbiterek: Bencze László, Besnyi József, Hodossy Lajos, Katona Ferenc, Dr. Molnár Imre, Nánai Aurél, Vajna Zoltán, Varga Mihály, Pótpresbiterek: Suba Pál és Nánai András.
- őszén kezdődik a templom építse a gróf által adományozott saroktelken. A munka úgy halad, hogy Illésy Károly lelkipásztori beiktatási ünnepsége alkalmával, el is helyezik az alapító oklevelet a szószék mögötti falba. A templom még ezen az őszön tető alá is kerül, majd tavasszal folytatódik az építése a tervek szerint.
1939.július 2. A templom felszentelésének napja. Jún. 1.-én de. 10 órakor Nt. Kurdi Béla solti ref. esperes a harangszentelést végezte istentisztelet keretében. Június 2.-án Főt. Dr. Ravasz László püspök a templomszentelést végezte. Templomszentelési istentisztelet igehirdetésének alapigéje: I. Péter 2:5 volt: „Ti magatok is, mint élő kövek, épüljetek fel lelki házzá.”
A templom épülete a gyülekezeti teremmel és berendezéssel összesen 20.508,49 forintba került. Ez az összeg több forrásból jött össze. Országos gyűjtést, hívek adománya, VKM segélye: 9.440,47 forint, Gr. Teleki József és neje adománya: 10.641.- forint
A templomszentelés után köszöntötték a 80. életévét megért Teleki József grófot és az 50. házassági évfordulót ünneplő templomépítő házaspárt.
1942.jul.3.-án kéri a presbitérium hogy a bácsalmási gyülekezet a Solti Egyházmegyéből az Alsóbaranya - Bácsi Egyházmegyéhez csatolják. Ez a kérés az 1942.dec.27.-én tartott em. közgyűlés jóvá is hagyta.
1942.dec.1.-én határozta el a presbitérium a parókia építését. Eddig a lelkész a községben bérlakásban lakott. A templomtelken , amely 800 négyszögölön fekszik, felépülhet a lelkészlakás. A hívek adománya, valamint Teleki József gróg és neje adománya és állami segítségből meg 1943-ban felépül 4 szoba,konyhás szép lelkészlakás. Sajnos kevés ideig állott épségben, mert 1944 őszén a háborús front idején aknaszilánkok, légynyomás és a beszállásolt katonaság igen erősen megrongálta mind a templom, mind a lelkészlakás épületét. Az ablaküveg 90%-a tört össze.
Bácsalmás 1944.októberében szabadult fel. Illésy Károly lelkipásztor családjával Győrbe menekült, 1945 tavaszán tért vissza családjával együtt a gyülekezetbe. A lelkészi család ingóságai mellett az egyházközség levél- és irattára, az anyakönyvekkel együtt elpusztult. A lelkipásztor távollétében mégis voltak protestáns istentiszteletek: Kiskunhalasról Dobó László missziói lelkész jön istentiszteletet tartani mind Bácsalmásra, mind Jánoshalmára. Dr. Mérey Jenő főgondnok úr lesz ezekben a hónapokban a gyülekezetnek és a sok menekültnek szállásadója és lelki gondozója.
Sokan telepedtek a menekülők közül gyülekezetünkbe. A menekültek főleg Délvidékről és Erdélyből jöttek.
1946-ban Komádiból több telepes család érkezik, majd a németek kitelepítése során Szabolcs megyéből is: Nagyhálás, Ibrány, Kemecse stb.. községekből. Végül Felvidékről jönnek az áttelepített magyarok: a Garam völgyéből és a Csallóközből.
A menekültek és telepesek között több ref. család van. Igy a gyülekezet lélekszáma igen rohamosan növekedett évről évre 1948-ig. 1938-ban, amikor anyaegyházzá alakult Bácsalmás, akkor a szórványaival együtt 508 lélek tartozott ide. 1948-ban pedig ezen területen 2000 református él.
Ezek után elmondhatjuk, hogy Bácsalmás igazi telepes gyülekezet. Már a község „ős”- lakossága is telepes volt, mégpedig három nemzetiségű. Az ország legkülönbözőbb részéről költöznek ide magyarok, s igy reformátusok. Mind más és más szokást gazdálkodási módok, családi hagyományt hozott. Csak az Énekeskönyv kérdésében is mily különbségek voltak: egyik része a Délvidék, másik része a Felvidék Énekeskönyve ismerte. Sok családnak más fajta Énekeskönyve volt. Erdélyben megint más Énekeskönyv volt használatban és más Magyarországon. Bizony sokan nem tudtak meggyökerezni itt, mert idegennek érezték magukat.
A Délvidéki menekültek között van a cservenkai német ref. gyülekezet kántora: Zepp Fülöp, aki Jánoshalmán telepedett meg.
Felvidékről jött telepesek között pedig egy ref. lelki pásztor is van a családjával: Molnár Gyula lp. , aki itt csereingatlant kap az államtól. Lelkészi szolgálatot is teljesített, segítve Illésy Károly lelkésznek a megnőtt feladatok között. 1948-1957-ig szolgált Molnár Gyula lelki pásztor először Bácsalmáson, majd Kunbaján és Jánoshalmán, e két fiókegyházközségben felváltva: egyik vasárnap Kunbaján , másik vasárnap Jánoshalmán. 1957-ben a Veszprém megyei Városlőd közösségben költözött, ahol nyugdíjaztatásáig lelkipásztor volt. 1962-ben visszaköltözött Bácsalmásra családjával. 1963-ban eladja a házát és Budaörsre költözött, ahol szintén saját háza volt.
1945-1948-ig években a gyülekezet lélekszáma mind az anyaegyházban mind pedig szórványokban igen megnőtt. Úgyhogy 1946-ban ápr.16.-án Katymáron mintegy 300 lélek Missiói anyaegyházzá alakul, első lelki pásztoruk Pap Béla. 1946.szept.1.-én pedig Jánoshalmán fiókegyházzá szerveződik az addigi szórvány. Itt ebben az időben 150 ref. vallású él. Dobó László lp. végezte itt a lelkipásztori munkát. 1948.dec5.-én Kunbaján mintegy 250 lélek fiókegyházat szervez. Katymár önálló lelkészi állást és tanítói állást szervez. Jánoshalma és Kunbaja társ- fiókegyházakká alakulnak 1950.-ben. Molnár gyula lelkipásztor szolgálatával.
1949.júl.2-4-ig Bácsalmáson a templom 10. éves fennállását jubileumán gyülekezetei evangelizáció és lelki testületi gyűlés keretében ft. Bereczky Albert püspök Úr igehirdetési szolgálatával ünnepel a gyülekezet. Bereczky püspök Úr igehirdetésének alapigéje Jeremiás 2-ből szólt.
1950.ben az ország iparosításának kezdetével sok telepes , akik nem tudtak gyökeret verni Bácsalmáson, iparvidékre költöznek: Dunaújvárosra, Komlóra, majd a beszolgáltatások miatt sokan a kapott földről lemondva visszatérnek szülőfalujukba a hazai telepesek közül. A gyülekezet lélekszáma így lassan csökken. / Sok fiatal házas és ifjú disszidál innen 1956-ban közel lévén az országhatár. /
A lélekszámban mindig fogyó gyülekezet anyagai nehézségbe ütközik az 50-es évek elején. A gyülekezet nem tudja kifizetni a lelkipásztora javadalmát és az országos célokra küldendő pénzeket. Nem tudják elvégezni a háború óta megrongált épületek rendes tatarozását. Lelkipásztor belefáradva a sok reménytelen munkába 1956. márciusában a Pest megyei Tinnyei Ref. Egyházközösség meghívását elfogadja és elköltözködik Bácsalmásról, ahol 22 évet szolgált Isten segítségével. 1956. márciusában Matos János kiskunhalasi segédlelkész, majd áprilistól kezdve Dr. Bogdán Gyula kinevezett lelkipásztor jön e gyülekezetbe. Dr. Bogdán Gyula lp. az anyagilag rosszul álló, kis szórványgyülekezetben nem költözködik ide családjával, hanem Nagykőrösről családja lakóhelyéről jár hetente, télen és nyáron egyaránt, hogy elvégezze lelkipásztori szolgálatát, mely Isten áldása volt mert a gyülekezet lelkiekben és anyagiakban egyaránt kezd megerősödni. Adóságaiból törleszt és épületeire is tud áldozni. Katona Ferenc gondnok és a lp. fáradságos munkával a lelkészlakás külső kőművesmunkáját és a templom körül új kerítés készítését be is fejezik.
1960.junius 15.-én Dr. Bogdán Gyula lp. állást cserél Pungur Béla kecskeméti ref. segédlelkésze. Pungur Béla lelkész családjával ide is költözködik, és július 31.-én Nt. Dr. Balogh László esperes Úr beiktatja lelkipásztori állásba. Az esperes Úr beiktató igehirdetésének alapigéje: Mt. 11:28-30. volt. A lelkipásztor igehirdetésének alapigéje: I Thess.2:1.3-9. volt. A beiktatási istentiszteleten jelen volt Szakács Gyula megyei egyházügyi főelőadó családjával Dr. Mérey Jenő főgondnok után a lelkipásztor édesapja id. Pungur Béla ny. lelkész Katymári h. lelkész, Pungor József budapesti lelkész, Koszta István bajai lelkész, Dr. Bogdán Gyula a lelkész elődje, és id. Papp Ákos ny. lelkész, kunbajai h. lelkész és sokan mások köszöntötték.
A gyülekezet lelkiekben és anyagiakban egyaránt erősödve temploma 25. éves fennállásának ünnepére kívül- belül teljesen renoválta templomát, 3300.- forint összegéből / amiből 2850.- forint egyházmegyei pp. segély volt. A gyülekezet Katona Ferenc gondnok és a lp. vezetésével mint egy 80 nap társadalmi munkával kb. 15.000.- forint értékben renoválta a templomot. Új kutat és kiskaput is csináltattak.
1964.április 21.-én a megújított templomban vendégül fogadta a Bácsalmási Ref. Missziói Egyházközösség a Bács-kiskunsági Ref. Egyházmegye közgyülekezésének vendégeit. E kis gyülekezet szép áldozatot vállalt, ahogy a kedves vendégeket szállással és reggelivel fogadva mind két nap.
1964.júl.5.-én vasárnap emlékezett meg a gyülekezet temploma 25 éves jubileumáról. Ez alkalommal igehirdetéssel szolgált Nt. Dr. Balogh László esperes igehirdetésének alapigéje: Fil.1.21. volt. A délutáni ünnepélyen Dr. Bogdán Gyula volt lp. szolgált. Textuss : júni elején 2:1-3 volt. Majd Pungur Bélel p. ismertette a gyülekezet és a templom építés történetét. Ez alkalommal köszöntötte a gyülekezet Dr. Mérey Jenő főgondnok , Katona Ferenc gondnok és Bencze László presbiter atyánkfiait,akik a gyülekezet megalakulása óta hűséges tisztségviselői gyülekezetünknek.